Már babakoromban is imádtam a madártejet és ez az évek múlásával mit sem változott, így Anyák napja alkalmából el is készítettem ezt a desszertet.
1,5 l tejet tegyünk fel melegedni egy jó nagy fazékba, mérjünk ki 15 dkg porcukrot és válasszunk szét 4 tojást. A tojásfehérjéket 3 evőkanál cukorral (15dkg-ból vegyük ki) verjük kemény habbá, majd a forró tejbe szaggassunk belőle evőkanállal galuskákat. Fél-fél percig főzzük mindkét oldalát, majd tegyük félre egy tányérra vagy szűrőre lecsöpögni.
Ha az össze habgaluskát megfőztük, szórjunk a tejbe 1 csomag vaníliás cukrot, a tojások sárgáját pedig keverjük ki a maradék cukorral, 1 evőkanál liszttel és 1 dl tejjel.
Ha a vaníliás cukor elolvadt, csurgassuk bele a sárgájás krémet a tejbe és főzzük sűrűre, de ne hagyjuk felforrni a tejet.
A lehűtött tejes krémbe szórhatunk mazsolát és tetejére helyezzük el a habgaluskákat. Jól behűtve a legfinomabb.
(És erről mindig eszembe jut a következő vicc, amit muszáj megosztanom most:
2 angol gyorstalpalón megtanul magyarul, és eljönnek Magyarországra dolgozni. délben menzán nézik, hogy mi az ebéd. nézik: disznósajt. oldalba böki a másikat:
- te ezek fejik a disznót!
jólvan, nézik tovább: mackósajt.
- te, ezek a medvét is fejik!
nézik tovább, desszert: madártej.
- na mennyetek a pi**ába! )
A különböző gyümölcsös göngyölt, rakott, rántott, sült husok mindig különlegesek a számomra, előszeretettel kóstolgatom őket. Hosszasan ízlelgetem az ételt, minden falatot kiélvezek és félretéve elfogultságomat megállapítom, hogy van is mit élvezni!
Nagyon egyszerű elkészíteni ezt a husit: kicsit meg kell ütögetni a csirkemellet (4db), fűszerezni sóval, borssal, majd vajon (5dkg) megsütni. Ha szép barnára sült fektessük egy tűzálló tálba, a tetejére pedig 1-1 ananászkarikát rakjunk, majd hintsük meg reszelt sajttal. 180 fokra előmelegített sütőbe süssük úgy 20-30 percig, míg a sajt jól megpirul a tetején.
Nagyon egyszerű az egész és mennyei a végeredmény, ráadásul olyan gyorsnak is tűnik. Hát, nem az. Amíg a husik a vajon megsülnek az jó sokáig tart, szóval ne gondoljuk, hogy 10 perc alatt összedobjuk ezt a finomságot, de mindenképp megéri rászánni az időt!
Nyugodt szívvel hívhatnánk vegyes salátának is ezt a műremeket, ugyanis sokkal több egyéb zöldség van benne, mint paradicsom, de azért nagyon el lett találva. Persze némi módosítást most is eszközöltem, ide már az általam megszakértett és átgyúrt változatot írom, végülis erről tudom, hogy milyen is lett.
Szóval egy csomag vegyes frízé-endívia-római saláta keveréket (200g) beleöntöttem egy nagyobbacska üvegtálba, hozzászeltem 3 paradicsomot, beleraktam 200g bébimozzarellát, nagyjából 2-3 evőkanál paprikával töltött olívabogyót, belekarikáztam egy póréhagymát és 1 fél fej lila hagymát.
Öntötnek 2 kanál olívaolajat, 2 kanál borecetet, 1 kiskanál cukrot és 1 mokkáskanál sót löttyintettem rá, majd jó alaposan összekevertem.
Nagyon finom lett, friss, de a sajttól mégis laktató. Kíváló köret husik, zöldséges rakott ételek mellé is.
Szörnyű menzás tapasztalataim ellenére nekiálltam és elkészítettem ezt a levest. Az én kis parasztgyomrú kislányomnak biztosan ízleni fog a szalonnazsíron sült paprikás, hagymás étel - gondoltam és igazam is lett.
10 dkg füstölt szalonnát lassú tűzön süssünk zsírjára, tegyünk hozzá egy apróra kockázott vöröshagymát és pároljuk pár percig. Amikor már üveges, tegyünk hozzá 10 dkg csusza tésztát és gyorsan kavargatva pirítsuk meg. Ha már jó színe van a tésztának, 1 kanál pirospaprikával hintsük meg és azonnal öntsük fel 1-1,5 liter vízzel. Ha felforrt, sózzuk meg és 2-3 kockára vágott krumplit tegyünk hozzá. Főzzük fedő alatt, amíg meg nem puhul a krumpli és a tészta is.
Egyszerű, viszonylag gyors és kiadós leves.
Remélem lassan befejeződik ez a kudarc sorozat, mert ha a könyvem 10-15 százalékban tartalmaz csak finom ételeket, akkor szörnyű kaják várnak még rám.
Ez a mostani recept is nagyon béna sajnos, de azért érdemes (végig) olvasni a posztomat (vagy csak kezd az Anyukám így csinálja résztől), mert egy finom és könnyű extra receptet is belecsempésztem, ha már a túrógombóc az egyik kedvenc ételem.
A könyv szerint eperrel töltsük meg a fél kiló túróból, 4 tojásból, 10 dkg cukorból, 6-6 dkg lisztből és darából összegyúrt masszát, amit legalább 1 órát pihentettünk a hűtőben. Lobogó vízbe pottyantsuk bele, majd pirított zsemlemorzsába hempergessük meg; porcukorral, tejföllel tálaljuk.
A barátnőm szerint egy kocka csokit is lehet tenni a közepébe, úgyis nagyon finom, csak akkor inkább kakaóporral együk, ne tejföllel. :)
Hát nekiálltam. Éreztem, hogy nem lesz jó és tényleg nem is lett az. :\
A massza iszonyatosan lány volt, hiába tettem még bele egy kis lisztet meg darát, nem segített rajta, az eper illetve a csoki pedig tovább rontotta a helyzetet. Amikor csak rákényszerítettem az akaratomat és szép golyókat formáltam belőle, a vízben 1-2 perc után szétesett. Nem lehetett olyan rövid ideig főzni, hogy szét ne essen, 1-2 még így is kicsit nyers maradt, ami tojásos masszánál elég necces...
Azért hempergettem és kiválasztottam a kb 15 gombócból 3 viszonylag szépet a fotó kedvéért és reménykedtem, hogy ha nem is szép legalább finom lesz. Hát nem volt az. Túl édes volt, a csokis kifejezetten rossz és az epres sem hatott meg.
Nagyon nagy csalódás volt és iszonyat sajnáltam a fél kiló túrót, amiből anyukám receptje alapján mennyei gombócokat csinálhattam volna :((
ANYUKÁM ÍGY CSINÁLJA
Na, de elég a kesergésből, itt a tuti, az elronthatatlan, a fantasztikus túrógombóc recept!!!
Fél kiló túrót 2 tojással, 3 evőkanál búzadarával, 2 evőkanál liszttel, 1 evőkanál cukorral és 1 mokkáskanál sóval jól összedolgozunk, hagyjuk kicsit állni, amíg elkészítjük a pirított morzsát és felforr a víz.
Vizes kanállal, kézzel gömböket formázunk a masszából és a lobogó sós vízbe dobjuk. 5 percig főzzük onnan számítva, hogy feljöttek a víz tetejére, majd a morzsába hempergetjük. Ennyi. Porcukorral, tejföllel isteni, nem túl édes, inkább főétel jellegű, mint desszert.
Egyébként ezt a masszát eperrel vagy csokival töltve is simán el tudom képzelni, mert elég kemény ahhoz, hogy ne essen szét és nem túl édes ahhoz, hogy a gyümölcs illetve a csoki édességét is befogadja.
Millió féle répatorta létezik, ahogy a különböző muffinokból is lehet írni több könyvet, kombinálva a kettőt pedig egy répás muffint kaphatunk, ami nem túl édes, nagyon finom és tökéletes így Húsvét táján.
15 dkg lisztet, 1-1 teáskanál sütőport és szódabikarbónát, 12,5 dkg cukrot és 1 csomag vaníliás cukrot keverjünk össze, adjunk hozzá 3 tojást, 12,5 dkg margarint, 2 evőkanál tejet és 10 dkg reszelt sárgarépát és jól keverjük össze.
Béleljük ki a muffin sütő tepsit papírokkal vagy vajazzuk jól ki és töltsük a formákat 2/3-áig a tésztával. 180 fokon 20 perc alatt süssük meg.
Ha szépen fel is akarjuk díszíteni, ami nem csak a szemnek kellemes, hanem egy finom plusz ízt is ad a sütinknek, akkor 2 tojásfehérjét verjünk kemény habbá 3 evőkanál cukorral és habzsákkal nyomjuk a nagyjából kihűlt muffinok tetejére a habot. Tegyük vissza a sütőbe 5-8 percre, amíg megkeményedik és szépen elkezd barnulni a hab.
Ha még ennél is több díszítésre vágyunk, akkor zöld (fehér marcipán/nyújtható cukormáz + zöld ételfesték) és narancssárga (sárga Szamos marcipán+piros ételfesték) marcipánból formázhatunk kis répákat a tetejére. A narancs színű masszából először kis golyókat gyúrunk, majd a tenyerünk élével ellapítjuk, kúposítjuk répa alakúra. A vastagabb végébe hurkapálcikával egy lyukat csinálunk, amibe a zöld masszából sodrott pici és vékony hurkákat kettéhajtva begyömöszöljük, ez lesz a répa zöldje.
Húsvétra is sajtos rúd tésztát készítettem, de ezúttal nyuszi és csibe formájú szaggatóval vágtam el a szokásos derelyevágó helyett.
2 dl tejfölt, 15 dkg margarint, egy kis sót, 1 tojás sárgáját és 1 csomag sütőport gyúrjunk össze annyi liszttel, amennyit felvesz (kb 30-40 dkg). A tésztába gyúrjunk bele 7,5 dkg finomra reszelt sajtot, majd nyújtsuk ki nagyjából 0,5-1 cm vastagra. Kenjük meg a tetejét a tojásfehérjével, majd szórjuk meg 7,5 dkg reszelt sajttal.
Ezután lehet szaggatni, vágni. Vajazott tepsiben 180 fokon süssük nagyjából 15 percig, amíg szépen kezd pirulni a sajt.
Haha... Kifogtam ezeket a fura kajákat mostanában. Alapból kételkedtem ebben a receptben, hiszen kezd már egy kis rutinom lenni a főzésben és ha elolvasok egy receptet, akkor el tudom képzelni nagyjából az ízeket. Na itt nem tudtam, illetve amit elképzeltem, arról nem értettem, hogy miért is akar bárki is ilyet enni. Sőt azt sem, hogy főzni miért akar bárki is ilyet, hiszen egy sima reggelihez (vagy desszerthez?) képest elég sok pepecseléssel jár.
Na de félretettem az előítéleteimet, nyitott voltam és nekiálltam, bár csak a fél adagot mertem megkockáztatni és most ide is azt írom le, mert 2 személyre ez is bőséges volt.
3 tojás sárgáját felverünk egy csipet sóval, majd felváltva hozzákeverjük a fél dl tejet és a lisztet.
Na de mennyi lisztet is?? Sajna ez nem volt a könyvben, a hozzávalók közül teljesen kifelejtették a lisztet. Én végül 4 kanállal tettem bele, de azt hiszem 1-2 kanállal még elbírt volna, hogy "tésztább" íze legyen, ne ennyire tojásos - amire mellesleg számítottam :\ .
A tojásfehérjéket pedig verjük kemény habbá, majd forgassuk bele a sárgájás masszába.
2 nem túl érett banánt karikázzunk fel és 1 kanálnyi vajon pirítsunk meg egy banánt 1-2 perc alatt, majd löttyintsük meg egy kis brandyvel - nagyban javítja az egész kompozíciót -, forraljuk jól át, majd a habos tojásos masszánk felét öntsük rá a banánokra és lefedve süssük addig, amíg a széle szép barna nem lesz. Ekkor valahogy ügyeskedjük ki egy lapát segítségével egy tányérra, hajtsuk félbe és jöhet a díszítés.
Ezt kell végigcsinálni a tojásos cucc másik felével, még egy kanál vajjal és a másik banánnal.
Friss gyümölccsel, csokisziruppal dobhatjuk fel a tálalást, de amit kötelező rátenni, az a fahéjas porcukor, ugyanis ez menti meg ezt az ételt az ehetetlentől illetve ez billenti a mérleget a gusztustalan és a furán tök jó között a pozitív irányba. Igen, ilyen érzéseim voltak miközben ettem, de legalább szép, gusztusos volt a kaja, ami fél siker.
Oh, tudtam, hogy idővel eljutok idáig a nagy szakácskönyv végigfőző mutatványomban: kritikát kell írnom élménybeszámoló avagy ajánló helyett.
Reméltem, hogy ez csak a pacalnál fog bekövetkezni, de nem. Itt kezdődött, ezzel a husis étellel és nem ért véget. Lehet velem van a baj mostanában? :)
6 csirkecombot csontozzunk ki, vegyük le a bőrét, kockázzuk fel, majd forró olajon süssük meg hirtelen.
Ha már szép fehér ízesítsük mustárral, sóval, borssal, egy marék apróra vágott kaporral és öntsük le 1 dl fehérborral.
Hagyjuk jól összeforrni, majd 1 dl tejfölben elkevert 1 kanál lisztes habarással sűrítsük be, ha a hús már puha. A tejfölös változatot is hagyjuk jól átforrni és kész is.
A könyv ajánlása szerint rösztikével tálaljuk, de ahogy Itália üzeneténél sem, itt sem írták le, hogyan is kéne ilyen köretet csinálni. Ez úttal nem vettem a fáradtságot és nem néztem utána, mert már a csirkecomb kicsontozásánál idegrohamot kaptam - lehet, hogy én vagyok a béna, de miért is nem jó ez a kaja mellfiléből, amit nem kell csontozgatni, farigcsálni??? - és amikor a mustáros hús jól letapadt az edényben szintén nem voltam túl boldog... Ráadásul egy sima tejfölös csirkepaprikás az egyik kedvenc ételem és annyira jó helyen lett volna abban ez a 6 combi. :(
A végeredmény nem lett túl guszta, nem is csináltam képet és nem is ízlett annyira, de ez mondjuk csak az én véleményem. Mindenesetre ez a kaja nem kerül be a top 10be, de még 100ba sem nálam. Ennek is el kellett jönnie.
Hjaj... imádok úgy főzni, hogy nem tudom mi lesz belőle. Olyan izgalmas, olyan jó érzés! Elképzelem az ízeket, az eredményt, lesem a sütőt, hogy mikor lesz kész. Alkotni jó és ha még meg is lehet enni... :)
Egy padlizsánt felkarikáztam, besóztam, hogy kicsapja a levét, majd megtörölgetem őket.
1-2 póréhagymát apróra vágok, majd olívaolajjal kikent hőálló tálkák aljába szórom. 1-2 padlizsánkarikát teszek rájuk, majd fűszerezem bazsalikommal, fokhagymával, jöhet egy 1 szelet mozzarella, majd újra egy padlizsánkarika a fűszerekkel.
180 fokra előmelegített sütőben, vízgőzben 20 perc alatt készült el.
Mivel nagyon kísérletezős hangulatomban voltam, így az egyik tetejére egy tojást is ütöttem, nagyon jól néz ki és kiadósabb, ugyanakkor lágy ízű lett tőle az étel. Másik kísérletemben baconnel béleltem ki a formát és úgy tettem bele a többi hozzávalót, ez azt hiszem a férfiak gyomrának is kedvez.
Próbáltam sajttal a tetején, vagy padlizsán cikkekkel, ez utóbbi jobbnak bizonyult, mutatósabb is lett és a mozzarella is épphogy csak megolvadt így, ahogy tökéletes.
Sajnos paradicsomból épp kifogytam, pedig biztosan nem rontotta volna el a kompozíciót, na majd legközelebb... :)
